No, azt hiszem ezt meg kell magyaráznom egy kicsit.

Először is az "eltűnésemet"

Természetesen nem tűntem el, nem mentem világgá. Csak van egy párhuzamos projekt, és mivel nem akartam saját magamnak konkurenciát, ezért hanyagoltam ezt a blogot (meg az oldalt is...). De a másik projektben vannak olyan változások, amik azt indokolják, hogy ne hagyjam el ezt a blogot.

A másik a cím

Na jó, ezt részben "lizingeltem"

Nemrégiben jelent meg Dr. Tóth András könyve. tanulságos kis könyv, érdemes elolvasni (http://www.osemberapenztarcamban.hu/ ) Ebben ír András arról, hogy a törzsfejlődéshez képest nagyon gyorsan vált civilizálttá az emberiség. És az ősemberi ösztönök még nagyon erőssen bennünk élnek (pl. nem tervezünk hosszú távra, mindent azonnal akarunk, presztizs dolgokkal akarjuk magunkra felhívni a nők figyelmét, stb. Tényleg érdemes elolvasni)

Ez igaz pénzügyeinkre is. Ott sem vagyunk hajlamosak megtakarítani, félretenni, nem tervezünk hosszú távra, minden pénzt (majdnem) azonnal elköltünk (havonta pont annyit költünk, mint amennyit keresünk, ill. többet), kellenek a presztizs dolgok, stb.

Ezzel szemben András azt javasolja, hogy tegyünk félre már időben (kb. az első fizetéstől kezdve). Ami nem ördögtől való ötlet, de kinek van kedve 30-40 évig takarékoskodni (rossz kifejezéssel kuporgatni)???

Vannak persze a nagymenők, sikeres vállalkozók, szinészek, sportolók ("celebek"), akik nem kuporgatnak és mégis fényűző életet élnek. Ebből a sikeres vállalkozók és a sportolók mondjuk olyan szinten kilógnak, hogy azért ott lehet komoly meló (edzés) az eredmények mögött, de ezt az átlag-júzer nem látja, meg főleg nem is érdekli.

Azt viszont látja, hogy az illető tele van zsé-vel. Akár már egész fiatalon.

És ezt irigylik tőlük, vágynak rá ők is. 

Tenni persze az egység sugarú user nem tesz semmit, csak várja a csodát. Kuporgatni nem akar. Hogyne, mikor "azok" is milyen jól élnek, és nem spórolnak, sőt két kézzel szórják a pénzt. "Ez kell nekem is!" Most!

Csak ha nem örököltünk, vagy jól házasodtunk, akkor erre így vajmi kevés az esélyünk. (a lottó főnyereményt nem említem, mert a statisztikák szerint a nyertesek közül 10-ből 9-en pár év alatt seggére vernek a pénznek, és utána szarabbul élnek, mint a nyeremény előtt..)

De van még egy út.

Erről Tim Ferris ír könyvében a 4 órás munkahétben (http://www.libri.hu/konyv/4-oras-munkahet.html )

Ferris azt mutatja be könyvében, hogyan lehet heti(!) 4 órával megtermelni a jóléthez(!) szükséges összeget. 

És nem arról van szó, hogy kaszinózz, bankot rabolj, lányokat futtass.

Nem is arról, hogy elégedj meg egy tömegszállással, és napi egy hamburgerrel egy otthagyott McD's -os tálcáról.

Tartalmas, boldog élet. Heti 4 óra munka.

Lehetséges.

Nem egyszerű persze, mint ahogy nem egyszerű ősemberi ösztönökkel megtakarítani hosszú távra.

Nem is fog mindenkinek sikerülni. De tudsz valami olyat mutatni, ami mindenkinek sikerül?? (max. meghalni, ha már sikerült megszületned. Mert megszületni se sikerül mindenkinek)

Ja, és ha külön nem emeltem ki, akkor ott a népesség 90%-a, aki boldogtalanul, vagy mondvacsinált virtuális boldogságban leledzik napról napra.

Annak meg ne dőlj be, amikor a juppie managerek széles vigyorral nyomják a napi 10-12 óra melót. Iszonyú gyorsan ki lehet égni (ne feledd az ember genetikailag heti 8 órára van tervezve, nem napi 12-re!) Ez csak marketing. 

Tehát kb. ezekből lehet választani.

És lehet választani! Erről (is) lesz szó a későbbiekben.